Choose language

Hírlevél feliratkozás
Vezetéknév: 
Keresztnév: 
E-mail: 

Feliratkozás

Szavazás
Ön hogyan szerzi be kedvenc filmjeit és zenéit?
Hagyományos CD- és DVD boltban veszem.
Interneten vásárolom.
Barátok lemásolják nekem.
Letöltöm az internetről.
Facebook

Cseh Tamás: Antoine és Désiré (CD)

Cseh Tamás: Antoine és Désiré (CD)

Cikkszám: 31/6
2 990 Ft
A választott opciók feláraival növelt ár!

További információk a termékről:

Cseh Tamás: Antoine és Désiré (CD)

Az Antoine és Désiré Cseh Tamás második, 1978-ban megjelent nagylemeze, szerzőtársa (dalszövegek) itt is Bereményi Géza.

A lemeznek nincs olyan határozott dramaturgiai kerete, mint a Levél nővéremnek esetében, a dalok a két főhős és azok történetei révén mégis szorosan összekapcsolódnak.

E hanglemez két szereplőjének fontosabb életrajzi adatai:

DÉSIRÉ /ez csak gúnynév, valójában Balogh Dezsőnek hívják/, 1944-ben született Chemnitzben /ma Karl Marx Stadt/, ahová szüleit kisodorta a háború. 1946-ban a család visszatért hazájába, és Gyömrőn telepedett le. Itt végezte Désiré az általános iskolai tanulmányait, és itt játszadozott szikár akácfák, testes tölgyek között, a gyermekkor azóta álombeli tájain egy Vetró Irén nevű osztálytársnőjével. A diákszerelem csak hosszú évek múltán csitult valamelyest, amikor a lány Tóth Antalhoz ment feleségül. A gimnáziumot már Pesten kezdte Désiré, ám rövidesen kicsapták az akkoriban divatos táncos helyek /Kisöreg, Vigyázó Ferenc utca, Bercsényi, Klári néni, a Békák - Vízművek -, Metró, Bem rakpart/ látogatása, kozmopolitizmus, rock and rollozás és egyéb kicsapongások, egzisztencializmus, cowboynadrág miatt /bővebbet a "Désiré bottal üti a saját nyomát" c. dalból/. Visszament Gyömrőre, kétkezi munkát vállalt, de - becsületére legyen mondva - estin leérettségizett. Többre azonban nem futotta erejéből, kallódó figura maradt mindhalálig. Húsz éves fejjel jelent meg ismét a magyar fővárosban /lásd az "Amikor Désiré megérkezett Budapestre" c. dalt/, lakott itt-ott /lásd az "Amikor Désiré munkásszálláson lakott" c. dalt/, és megismerkedett Antoine-nal. Jóakarói hiába nevezték érzékeny embernek Désirét, hatódtak meg attól, hogy például egyszer egész napon keresztül képes volt eljátszadozni egy bogárral /lásd "Egy bogár"/, vagy attól, hogy élénken érdeklődött a történelem /lásd "Désiré és a múlt"/, továbbá a fizika, mint tudomány iránt /lásd "Antoine, Désiré és a szél"/, mindezt mentségnek mi nem fogadhatjuk el. Mi csak azt vehetjük észre, hogy - ha Antoine nevű befolyásos barátja nem nyúl a hóna alá, Désiré még mélyebbre süllyed. Végül 1987-ben halt meg autóbalesetben, ittas vezetés miatt. Természetesen nem ő volt ittas /hanem Antoine/, nem is ő vezetett /hanem Antoine/. Désiré csak utas volt és meghalt. Csöppet sem vonzó sorsa legyen elrettentő példa.

ANTOINE/ez csak gúnynév, valójában Tóth Antalnak hívják/, 1946-ban született Budapesten, és a szülővárosához, annak életmódjához haláláig hű maradt. Ő már jóval pozitívabb hős. Nem vasutas családból származik, mint Désiré /lásd "Désiré apja" c. dalt/, hanem tanári szülők gyermeke, aki példás családi körülmények közül indult, akit kezdettől derűlátásra és kitartásra neveltek. Tanárainak kedvence volt, bár csintalankodott, és kicsapongásokkal némileg megrongálta kamaszegészségét a táncos helyeken ő is. Viszont eligazodott az emberek és a készen talált körülmények között. 1969-ben szerzett jogi diplomát, és a figyelme hamarosan a közügyek felé irányult. Nagyon fontos állást töltött be, idejét beosztotta, korán nősült, Vetró Irént vette el feleségül a barátjától. Csaknem boldog házaséletet élt vele, jóllehet megcsalta néha /lásd a 10. ábrát/. Antoine kissé gyanakvó embernek tűnhet, de csak azért, mert körültekintő /lásd a "Demonstráció" c. dalt/. Teljeséggel érthetetlen, miért ragaszkodott az élet peremére szorult Désiréhez, egészen a kompromittálódásig. Titkolt elvágyódást dédelgetett volna magában ez a zárkózott férfi? Ki tudja! Mindenesetre kedvelte az italt is, de azt sem a végletekig. 1987-ben halálos végű balesetet okozott, de az ezért járó méltányos büntetés letöltése után csakhamar helyreállította a tekintélyét. Tisztelték és félték is őt az emberek. 2002-ben egy szép napon búcsút vett családjától, beült akkortájt legmodernebb típusú gépkocsijába, és - mert szenvedélye volt a vadászat - vaddisznóra indult. Akkor érte a vég, Szépalma és Bakonybél között. Társaitól elszakadva valamely csalitos tájrészlet felé igyekezett fegyverével, amikor nyakszirten találta egy eltévedt lövedék. Utolsó szavai - állítólag - a következők voltak: "Én a magam részéről a hetvenes években voltam a legboldogabb." Két fia meggyászolta őt, s a nyomdokába lépett

Zene: Cseh Tamás
Szöveg: Bereményi Géza
Ének, gitár: Cseh Tamás

Közreműködik: Kecskeméti Gábor, Lukácsházi Győző, Mártha István, Novák János, Román Péter, Szakály Ágnes
Zenei rendező: Péterdi Péter

1. Antoine, Désiré és a szél
2. Désiré és az eső
3. Désiré apja
4. Antoine és Désiré történelemkönyve
5. Désiré és a múlt
6. Egy bogár
7. Désiré Beája
8. Az ócska cipő
9. Amikor Désiré megérkezett Budapestre
10. Háromnegyed 1 van
11. Désiré bottal üti a saját nyomát
12. Demonstráció
13. Amikor Désiré munkásszálláson lakott
14. A 74-es év (Novák János-Bereményi Géza)
15. Tangó
16. Antoine nagy kísérlete
17. Désiré megnémul

Vásárlói vélemények:

Kérdések és válaszok:

Ajánlott termékek
1 590 Ft
1 580 Ft
Kosárba

Kosárba helyezve

Betöltés...

...
Hiba

Sikertelen művelet

Ismeretlen hiba, kérjük, próbálja újra.